Péntek reggel munka előtt megyek köszönök az ebeknek, Sid azzal fogad hogy biceg, rá áll mindkét mellső lábára, felugrik a örömködni a kerítésre is de látszik hogy menet közben biceg. Bementem hozzá gyorsan, mancs nézés láb átnyomorgatás , semmi reakció, miután sietnem kellett így délutánra maradt a tüzetesebb átvizsgálás, na persze egész nap azon járt az agyam hogy ne legyen semmi komolyabb baja elég 1 lábproblémás kutya. Hazaérek Sidet kiengedem, nézem de semmi nagyon néha biccen egyet az kiderül hogy bal lábával van valami, Jasmint kiengedem hogy mozogjanak, futkározik terel, odahívom felemelem a mancsát hogy átnézzem a körmeit meg a talppárnáit és akkor látom hogy foltos a lábnyom amolyan véres-sárgás icipici pötty. És ekkor fény derült a sérülésre :
Tehát megnyugodtam hogy "csak" ennyi baja van.
Az egészben az a legszebb hogy baba kora óta jár mentős tréningre romon, épületben kitört ablakok üvegein keresztül kasul, szöges bútorok csavarok rugók stb. és soha még csak egy karcolás sem volt a kutyán de egy szimpla délutáni futkosós sétán elnyisszantja a lábát :) na mindegy ez legyen a legnagyobb bibije az életben!
